Társasházkezelő - Közös képviselő -Társasház Üzemeltetés -Ingatlankezelés

Ha a telek mérete indokolja, a KVSZ vagy KSZT előírhatja, hogy a telken:

a) a tervezett beépítés csak több épület elhelyezésével valósítható meg vagy

b) az elhelyezendő épület vagy épületek egyenként mekkora területet foglalhatnak el.

(2) Épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani:

a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,

b) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,

c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK, illetőleg a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,

d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét.

(3) A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van.

(4) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok megengedett legnagyobb bruttó szintterületét, illetőleg szintterületi mutatóját a KVSZ, illetőleg a KSZT határozza meg, használati mód változás esetén a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel.

(5) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át.

(6) A kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetőkertje a (7) bekezdésben és a 6. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható bele.

Meglévő lakótelepen új terepszint alatti járműtároló elhelyezésénél, annak tetőkertként kialakított zöldfelülete

a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal,

b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal,

c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal

beszámítható a legkisebb zöldfelület mértékébe. Az így kialakított zöldfelület folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.

(7) A terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha:

a) a terepviszonyok miatt a gépjárművek elhelyezése csak támfalgarázsként kialakított sor- vagy teremgarázsban oldható meg, és a terepszint alatti építmény feletti földtakarás legalább 1,0 m vagy

b) a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra.

Egyéb általános rendelkezések

4. § (1) Meglévőnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerős építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtől már 10 év eltelt.

(2) Az előkertben, továbbá az oldal- és a hátsókert előírt méretén belül a szabadlépcsők közül a tereplépcső, továbbá az utca szintjétől legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló előlépcső helyezhető el.

(3) Az előkertnek a közterület felőli 5 méteres sávjában csak:

a) kerti építmény,

b) terepszint alatti személygépjármű-tároló,

c) terepszint alatti háztartási tüzelőolaj-tároló,

d) közműbecsatlakozás építménye,

e) közműpótló építmény a szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó kivételével,

f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el.

(4) E rendeletben meghatározott részleges közművesítettséget lehetővé tevő területeken a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása ideiglenesen sem engedhető meg.

(5) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel nem lehet szennyvizeket tisztítani a főváros budai oldalán és a Csepel-sziget teljes területén.

(6) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezéssel szennyvizeket tisztítani csak a főváros pesti oldalán az FSZKT-ben e célból meghatározott területeken és a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehet.

Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai

5. § (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden keretövezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízműgépházak,

c) víz- és záportározók,

d) a szennyvízátemelők,

e) a transzformátorállomások,

f) az energiaátalakítók,

g) a gáznyomásszabályozók,

h) az önálló épületként tervezett kazánházak,

i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyagtárolók,

j) a közművezetékek nyomvonalai

műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját KVSZ-ben, illetőleg KSZT-ben kell szabályozni.

(2) Üdülőterületen az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott telepek nem helyezhetők el.

(3) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(4) Az IP, M, MZ, KL, KV keretövezetek területein a fentieken túlmenően hulladékudvar is elhelyezhető.

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

6. § (1) Budapest közigazgatási területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a járművek számára elhelyezési lehetőséget, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani jelen rendelet 16. számú melléklete szerint az alábbi eltérésekkel:

a) a metróállomások valamennyi felszínre érkező kijáratától légvonalban mért legfeljebb 500 méteres körzetben lévő építményekre a belső zónára vonatkozó előírások érvényesek.

b) az 1. számú mellékletben lehatárolt elővárosi és átmeneti zóna területén a VK, L2, L2/A, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekben szereplő zártsorú beépítésű, I jelű keretövezeteknél a kerületi rendeletben a belső zóna előírásai alkalmazhatók.

(2) A kerületi önkormányzat rendeletében az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 16. számú mellékletben területenként differenciált, funkciónként meghatározott százalékos eltérésekkel - a Belső zónában a táblázat szerinti értékben, a többi zónában a táblázat szerinti értékek között - állapíthatja meg.

Kerületi rendelet hiányában az építési engedélyezési tervek készítésénél a belső zónában, valamint az (1) bekezdés a) pont szerinti területeken jelen rendelet 16. számú melléklete alapján számított értékeket, a többi területen az OTÉK szerint számított értékeket kell figyelembe venni.

(3) A kerületi rendelet szerint számítolt parkolóhely-létesítési kötelezettség egy része vagy egésze - kizárólag bővítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén - közterületen is megvalósítható, de legfeljebb jelen rendelet 16. számú mellékletében szereplő mértékig (közterületi engedmény).

Kerületi rendelet hiányában a közterületi engedmény nem alkalmazható.

(4) A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség - a kerületi rendeletben meghatározott mértékben - a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, továbbá KSZT-ben meghatározott felszíni parkolóban is megvalósítható, ha a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető vagy a telken a már meglévő épület, a telek méretei vagy egyéb műszaki adottságok a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. Az engedményt igénybe vevő építményre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló építése befejeződött és az építmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló tulajdonosával, üzemeltetőjével hosszú távú, de legalább 20 éves kizárólagos bérleti szerződése van, vagy tulajdont szerzett a szükséges parkolóhelyszám mértékéig, mely figyelembevételére más szerződés keretében nem került sor.

A Nagykörúton kívül elhelyezkedő, az FSZKT-ben meghatározott RSZT jelű területeken a parkolóhelyek megvalósításának időpontját a kerületi rendelet eltérően szabályozhatja.

(5) Tehergépjármű-rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyről több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetővé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyről is.

(6) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármű-forgalomra kell számítani

a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségű tárolóhelyet biztosítani kell, valamint

b) a tehergépjárművek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani.

(7) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhely meghatározásánál az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) Amennyiben a szálláshely szolgáltató egység(ei) lakás jelleggel kerül(nek) kialakításra, akkor lakásonként kell a parkolóhely létesítési kötelezettséget meghatározni.

b) Abban az esetben, ha a vendéglátó egység egy nagyobb látogatóforgalommal rendelkező létesítményen belül helyezkedik el (kikötő, repülőtér, vasútállomás, vásárváros, szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, sportlétesítmény) a befoglaló létesítményre vonatkozó értékek veendők alapul. Ez a kedvezmény csak akkor vehető figyelembe, ha a befoglaló létesítményre előírt parkolóhely rendelkezésre áll.

g) A kiemelten védett és a védett övezetekben magas műtárgy vagy magas sajátos építmény kizárólag közcélú szolgáltatást biztosító létesítmények céljára a városi jelentőségű kiemelt sportterületeken, a tematikus intézményparkok területein (K-SP, K-TP célzott területfelhasználású területek), a különleges városüzemeltetési területeken (KV jelű keretövezet), valamint a vízbeszerzési és víztárolási területeken (VT-VB célzott területfelhasználású területek) létesíthető.

h) Budapest közigazgatási területén különleges magasépület - a kiemelten védett és a védett övezet területének, valamint a Duna-ágak (a Csepel-sziget Duna folyam menti területeitől eltekintve) partjától számított 300-300 m-en belüli sávok kivételével - a városközponti (VK jelű keretövezet), intézményi (I jelű keretövezet) és jelentős zöldfelületű intézményi (IZ jelű keretövezet) területeken helyezhető el. A különleges magasépület esetén az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 m-t.

i) Budapest közigazgatási területén épületnek nem minősülő magasépítmény (magas műtárgy, magas sajátos építmény) a g) és a j) pont figyelembevétele mellett elhelyezhető.

j) A kertvárosias lakóterületek (L4, L5, L6, L6/A jelű keretövezetek) telekterületein szabadonálló műtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott építménymagasság kétszeresét nem haladhatja meg. Amennyiben műtárgy vagy sajátos építmény meglévő épületen kerül elhelyezésre, az épület és a műtárgy vagy sajátos építmény együttes magassága nem haladhatja meg ezen értéket.

k) Budapest közigazgatási területén meglévő magasépület magassága átépítés, bővítés és funkcióváltás során az adott területegységre vonatkozó határértéket meghaladó mértékben nem növelhető.

l) Új magasépítményt, illetve meglévő lakótelepi épületre való ráépítést csak a területre vonatkozó KSZT alapján lehet létesíteni, amelynek kötelező alátámasztó munkarészei:

1. városképi feltételek (látványterv: legalább három jellemző látványközpontból kell a tervezett magasépítmény városképi megjelenését vizsgálni, a Budai Várból, a Gellérthegyről, a Látó-hegyről, indokolt esetben a Duna-partról, illetve a bevezető főútról, valamint az érintett önkormányzatok által a KSZT területi lehatárolás meghatározása során előírt speciális látványközpontból).

2. sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek,

3. sajátos közművesítési feltételek,

4. meglévő épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellőzési feltételek,

5. tájékoztató talajmechanikai szakvélemény,

6. komplex katasztrófavédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében,

7. tűzvédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében.

m) KSZT-ben az építési helyen belül a magasépítmény számára igénybe vehető területet, valamint a magasépítményre vonatkozó egyéb építési feltételeket is meg kell határozni.

n) Különleges magasépület, valamint épületnek nem minősülő magasépítmény elhelyezése esetén a tervezett építménymagasságot a KSZT kidolgozása során, a funkcióhoz tartozó technológiai leírással kell igazolni.

Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre

9. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(2) A világörökség területén, valamint a városkép szempontjából kiemelt, a műemléki és helyi védettségű területeken, az ilyen védettség alatt álló építmények környezetében a városkép előnyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében különös gondot kell fordítani:

a) az építmények és az építési telkek, építési területek közterületről látható részének (homlokzat és tetőforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.), valamint a Dunán elhelyezett vízi létesítmények városképi megjelenésére,

b) a közterületek burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos jó karbantartására és megfelelő állapotára.

(3) A BVKSZ 2. számú melléklet 1. pont alatt felsorolt és azok FSZKT-ben feltüntetett területein építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Ezeken a területeken légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külső homlokzatain vezetett közművezeték - a tömegközlekedési eszközök vezetékeinek kivételével - nem létesíthető.

(4) A 9-10. §-ban meghatározott területeken az épületek közterületről látható homlokzatait színezni csak színezési terv szerint szabad.

Rendelkezések az Andrássy útra

10. § (1) Az Andrássy út menti építési telkek a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kodály köröndig zártsorú, a Kodály köröndön és onnan a Bajza utcáig 5,7 m mélységű előkertes zártsorú, a Bajza utcától a Hősök teréig a telek homlokvonalától 5,7 m távolságra lévő építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kialakult beépítését mindennemű további építési tevékenység során kötelezően meg kell tartani, és az út reprezentatív jellegét meg kell óvni.

(2) Az Andrássy út azon részén, amelyen zártsorú beépítési mód alkalmazása kötelező - ide értve az Oktogont is - új épületet a környezetbe illő, az út jellegének megfelelő kiképzéssel és a szomszédos épületekhez alkalmazkodó párkánymagassággal kell létesíteni.

(3) A Kodály köröndön, valamint az Andrássy útnak a Kodály körönd és a Hősök tere közötti szakaszán üzlethelyiség nem létesíthető.

(4) Az Andrássy úton az elő- és oldalkertben épület és melléképítmény - a közműbekötések építményei kivételével -, valamint szabadlépcső nem létesíthető.

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ előírja, az épület(ek) közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzatfelújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(3) A 9-10. §-okban említett területeken és főútvonalak mentén A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetőberendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(4) A 9-10. §-okban nem említett területeken a KVSZ-ekben a (3) bekezdés szerinti hirdetésekről és reklámhordozókról külön rendelkezni kell.

(5) A 9-10. §-okban rögzített területek és útvonalak mentén A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. Az előzőekben nem meghatározott területeken az óriásplakátok elhelyezését KVSZ-ben kell szabályozni.

(6) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt építési reklámháló helyezhető el az alábbi feltételekkel:

(2) A régészetileg különös figyelmet igénylő területek jegyzékét a 11. számú melléklet tartalmazza.

A természet és a növényzet védelme

15. § (1) Ha az egyes telkek vagy telektömbök a talaj vagy növényzeti viszonyaik miatt (pl. felszíni vagy talajvíz, futóhomok), illetőleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezőtlen hatást gyakorolnak, a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése (törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, tereprendezés, megfelelő növényzet telepítése stb.) az érintett ingatlanok tulajdonosaival, használóival szemben elrendelhető.

(2) A főváros közigazgatási területén az országos jelentőségű védelem alatt álló természeti értékek, valamint a budapesti helyi védettségű természeti területek és értékek (gyógyforrások, arborétumok, kertek, termőhelyek, földtani képződmények és egyedi botanikai értékek) jegyzékét a BVKSZ 4. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A főváros zöldterületi rendszerének - a városkép, a növényzet értéke, továbbá az idegenforgalom szempontjából - védett közparkjait, fasorait és más területeit a BVKSZ 5. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhető.

(4) A főváros közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelület fenntartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról - jellegüknek és értéküknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig - a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell.

(5) A főváros közterületeit a rendeletetésszerű használat figyelembevételével a közlekedés céljára - illetőleg a közművek elhelyezésére - szolgáló, továbbá a tűzoltási felvonulási terület és az épület közötti részének kivételével, fásítani kell. A fásítást az új közterületek használatba adásáig, a meglévő közterületek esetében legkésőbb a járdaburkolat, illetőleg az úttest felújításának évében kell elvégezni.

Rendelkezések a felszínmozgás-veszélyes, a barlang-előfordulásos, valamint a mélyfekvésű területekre és a hidrogeológiai védőövezetekre

16. § (1) A felszínmozgás-veszélyes térségek körülhatárolását a BVKSZ 6. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(2) Felszínmozgás-veszélyes területen épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad.

(3) A metróvonalak szélső alagútjainak tengelyétől mért 50 m-es sávon belül építmény csak az illetékes közlekedési szakhatóság véleményének figyelembevételével helyezhető el.

(4) A főváros hévíz- és víznyerő helyeit a BVKSZ 7. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(5) A főváros mély fekvésű területeit a BVKSZ 8. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

(6) A 9. számú mellékletben felsorolt, valamint az FSZKT-ben feltüntetett barlangok felszíni vetületeinek területén épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszüntetni csak az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A 9. számú mellékletben lehatárolt barlang-előfordulásos területeken a KVSZ-ben kell meghatározni azokat a területeket, melyek esetében ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét.

(7) A felszínmozgás-veszélyes területeken új épületet a 25. § (2) b) pontja szerint lehet elhelyezni, ha erről a kerületi városrendezési és építési szabályzat vagy a kerületi szabályozási terv szakhatósági állásfoglalás alapján rendelkezik.

(8) A mély fekvésű területeken új épület a 25. § (2) b) pontja szerint létesíthető.

(9) Az (1), (3)-(6) bekezdésben meghatározott területeken - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével - közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető.

Előírások a bevásárlóközpontokra