A különböző beépítési módok általános előírásai

 

Zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területek általános előírásai

A beépítés módja

 

18. § (1) A zártsorú beépítés módja lehet:

 

a) zártudvaros vagy

 

b) keretes vagy

 

c) ezek vegyes előfordulása.

(2) A keretes beépítési mód szerint beépíthető területeken a beépítés mértékét, a szintterületi mutató nagyságát, a kötelező zöldfelületi minimum értékét, a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét, valamint a hátsókert méretét a KSZT határozza meg.

(3) A zártsorú beépítési mód szerint már beépített vagy beépíthető területeken új épület elhelyezéséhez, meglévő épület esetében annak jelentős mértékű bővítéséhez, emeletráépítéséhez vagy használati módjának megváltoztatásához KSZT készítése kötelező kivéve, ha a KVSZ területi lehatárolással erről másként rendelkezik.

(4) KVSZ előírhatja a zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területeken a kötelező és egységesen meghatározott előkert kialakítását. Az előkertben a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület nem helyezhető el a csoportházak egységesen kialakított személygépkocsi-tárolóinak kivételével.

 

A beépítés mértéke, szintterület, kötelező zöldfelület

 

 

19. § (1) Az építési övezet meghatározásánál a keretövezetek keretszabályozási határértékeinél kötelező módon előírt beépítés mértékétől, szintterületi mutató értékétől és legkisebb zöldfelületi mértékétől eltérni csak a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.

 

(2) Kialakult zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területeken a meglévő épület átalakítása, bővítése, emeletráépítése, használati módjának megváltoztatása esetén, ha az eredeti udvarburkolat nem képvisel helyi vagy építészeti értéket, előírható utólagosan a zöldfelület kialakítása.

(3) Épület udvar lefedése nem számítandó bele a beépítés mértékébe, illetve a szintterületi mutató értékébe, ha az udvar teljes területe a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrész.

(4) Nem írható elő kötelezően a zöldfelület legkisebb mértéke az udvar üvegtetővel való lefedése esetén, valamint ha a keretövezeti előírások lehetővé teszik:

 

a) a parkolóházak létesítését vagy

 

b) az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítést, vagy

 

c) a földszint vagy az első emeleti szint 100%-os beépítését és/vagy annak üvegtetővel való lefedését.

(5) Ha a keretövezet és építési övezet előírásai megengedik a terepszint alatti, illetve a földszinti és az első emeleti szinti beépítés 100%-os mértékét, előírható tetőkert létesítése és folyamatos fenntartása.

 

Földszintekre vonatkozó előírások

 

20. § (1) A KVSZ, illetőleg a KSZT közérdekből előírhatja vagy megtilthatja a földszinten és a pinceszinten elhelyezhető funkciók körét.

 

(2) Előkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthető telken, a földszinten, a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 3,0 m legyen.

 

(3) A KVSZ vagy a KSZT megengedheti vagy előírhatja előkert hiányában, illetve az 5,0 m-nél kisebb méretű előkert esetén a legalább 1,5 m-es földszinti padlószintmagasság kialakítását. Kisvárosi, kertvárosi területen a padlószintmagasságot a KVSZ alacsonyabb értékben is meghatározhatja.

 

(4) A KVSZ a lakóhelyiség elhelyezésének feltételét a (2) bekezdésben előírtnál magasabb padlószintmagassági értékben is meghatározhatja.

 

(5) Az építési telek közterületi homlokvonalán, a földszinten elhelyezett, nem garázsfunkciójú helyiségek legkisebb belmagassága 3,0 m lehet.

 

(6) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhető el, ha a garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát vagy a KVSZ-ben meghatározott értéket.

 

A városképi illeszkedés követelményei

 

21. § (1) Amennyiben az építési övezetben előírt maximális építménymagasság értékét a tömb épületeinek jellemző építménymagassága nem éri el és/vagy a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagassága jelentősen kisebb, a meglévő beépítéshez való illeszkedés szabályozását KSZT-ben kell meghatározni.

 

(2) Amennyiben a tömb meglévő beépítése már az építési övezetben meghatározott értéknél jellemzően magasabb építménymagasságú, a meglévő beépítéshez való illeszkedés szabályait KSZT-ben kell meghatározni.

 

(3) Az építménymagasság meghatározott legkisebb értékétől akkor lehet eltérni, ha:

 

a) az épület védettség alatt áll vagy

 

b) a szomszédos épületek értékvédelem alatt állnak és a KSZT eltérő magassági értéket állapít meg, vagy

 

c) a meglévő épület emeletráépítése esetén a minimális építménymagasság értéke nem érhető el az épület statikai szakvéleménnyel igazolt korlátozott teherbírása miatt.

 

(4) A KVSZ, illetve KSZT előírhatja a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan.

 

A személygépjárművek elhelyezésének módjaira vonatkozó előírások

 

22. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területen parkolóházat csak forgalmi vizsgálatokkal igazolt KSZT alapján lehet elhelyezni. Parkolóház céljára szolgáló telek beépítési mértéke a 100%-os értéket is elérheti abban az esetben, ha ez a tömbbelső területén egyébként kialakítható egybefüggő zöldfelület létesítését nem akadályozza meg.

 

(2) A parkolás megoldása érdekében a zártsorú beépítési módnál a parkoló számára kialakított pinceszint(ek) terepszint alatti beépítési mértéke elérheti a 100%-ot.

 

Szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítési mód szerint beépíthető területek

 

23. § (1) Terepszint alatti beépítésként kialakított, utcára néző támfalgarázssor maximum négy önálló bejárattal alakítható ki, melynek össz-szélessége nem haladhatja meg az utcai telekszélesség felét.

 

(2) Szabadonálló beépítés esetében az előkert mélysége legalább 5 m, ha a KVSZ vagy KSZT másként nem rendelkezik.

 

(3) Önálló személygépkocsi-tároló a telek közterület felőli oldalán akkor helyezhető el, ha a KVSZ azt lehetővé teszi és az elhelyezés feltételeit és módját szabályozza.

 

(4) Ha a telek eredeti lejtése a tervezett épület hosszában legalább 25%-os, akkor egy épület teraszházként való elhelyezése esetén a telek beépítettsége az övezetben megengedett mérték 1,25-szöröséig növelhető. A lejtő felőli (első) homlokzatsík homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Ezen homlokzatsík vízszintes élvonalára - ennek hiányában az azt helyettesítő vízszintesen képzett vonalra - illesztett és az épület felé irányuló, a vízszintessel az eredeti átlagos tereplejtéssel azonos szöget bezáró sík fölé építményrész - a kémények, szellőzők, tetőszerelvények kivételével - nem nyúlhat.

 

(5) Az egyes építési övezetre a KVSZ-ben előírt telekszélességnél keskenyebb telkeket tartalmazó telektömb területére a KSZT az építménymagasságot az építési övezetben megengedettnél alacsonyabb értékben is meghatározhatja.

 

 

 

 

---

 

Oldal: A különböző beépítési módok általános előírásai
Társasházkezelő - Közös képviselő -Társasház Üzemeltetés -Ingatlankezelés - © 2008 - 2024 - tarsashazkezelo.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat